|
szept. 02 2012    |
  A Doghitters brutális Harcdcore lemeze után ismét egy székesfehérvári illetőségű zenekar anyagát sodorta felém a szél, a zene azonban teljesen más világból származik. Az Eclipse Of The Sun 2012-es Symbols kislemeze jó két évtizeddel repített vissza az időben, ugyanis az általuk teremtett hangulat erősen felidézte bennem, a kilencvenes években számomra oly nagyra becsült Doom/Death zenekarok világát. Az időutazás azonban itt nem ér véget, hisz a keleties dallamok szárnyán térben és időben egyaránt jóval messzebbre is repülhetünk. Az EOT nem egy könnyű, néha a kaotikusság határát súrolóan nyakatekert, mégis igen kellemes hallgatnivaló. A már említett keleti ízek nem lazítják fel a komor hangulatot, hanem inkább afféle szertartászenére jellemző atmoszférát hoznak létre ezzel is fokozva a zene súlyosságát. A fájdalmas dallamok és hörgések váltakozásáról már nem is beszélve. Összetett, jól felépített tételek, ahol minden egyes hangnak akkora szerepe van, mint monumentális festménynél a legkisebb ecsetvonásnak. Mindennek megvan a maga helye és a maga szerepe, semmi nem történik céltalanul és ok nélkül. A Doom soha nem a fogyaszthatóságáról volt híres, most sincs ez másként. A lemezen felvonultatott négy, átlagosan öt és fél perces tétel egyhuzamban történő végighallgatása sem lehet épp egyszerű feladat egy avatatlan hallgató számára. Mégis azt mondom érdemes elfogadni a kihívást, hisz bő húsz perc erejéig bebocsájtást nyerhetünk egy igen rendhagyó, melankolikus, fájdalmasan szép álomvilágba. https://www.facebook.com/eclipseofthesunband Novák Árpád |
